MÓDSZERTAN

Így készül egy Tangent-anyag

A kereséstől a szerkesztésig minden lépés a tisztább értelmezést szolgálja.

Frissítve: 2026

A szerkesztés láthatóvá teszi a bizonytalanságot.

Szerkesztési folyamatot bemutató papírok, könyvek és laptop egy világos asztalon

Öt ellenőrzési pont

  1. Kérdés és cél meghatározása.
  2. Elsődleges és másodlagos források keresése.
  3. Állítások és korlátok összevetése.
  4. Közérthető, nem túlzó megfogalmazás.
  5. Utólagos szerkesztői ellenőrzés.

Az öt pont nem merev kötelezettségsor, hanem közös nyelv a szerkesztőség tagjai között. Minden kész anyag mellé tartozik egy belső ellenőrzőlap, amelyen rögzítjük, melyik ponton milyen döntés született, és ki hagyta jóvá. Az ellenőrzőlapok a cikk megjelenése után is megmaradnak, így egy későbbi kérdésnél vissza lehet követni a szerkesztői döntéseket.

FOLYAMAT

A szerkesztési út részletesen

1. Kérdés és cél

Minden anyag egy konkrét kérdésből indul, például: mit mondanak a nyilvános vizsgálatok egy összetevő szerepéről az étrendben. A kérdést írásban rögzítjük, hogy a szerkesztés közben ne csússzon át más irányba.

2. Forrásgyűjtés

Elsődleges forrásokat keresünk: vizsgálati közleményeket, hatósági tájékoztatókat és szakmai irányelveket. A másodlagos forrásokat, például összefoglaló cikkeket csak az elsődleges anyagok megkeresésére használjuk.

3. Összevetés

Az állításokat táblázatban hasonlítjuk össze: milyen mintán, milyen ideig és milyen mérésekkel készült a vizsgálat. A szembeállítás gyakran kimutatja, hogy két látszólag azonos állítás eltérő feltételekre vonatkozik.

4. Megfogalmazás

A szöveg egyszerű, tárgyszerű nyelven készül. Kerüljük az ígéretet sugalló fordulatokat, a felsőfokú jelzőket és az olyan állításokat, amelyek a forrásnál erősebbek.

5. Második olvasás

Egy másik szerkesztő a szöveget a forrásokkal párhuzamosan átolvassa. Az ő feladata annak ellenőrzése, hogy a tények, számok és hivatkozások megegyeznek-e az eredeti anyaggal.

Bizonyítékszintek: mit jelöl a cikkekben?

A kutatási összefoglalókban minden megállapítás mellett jelöljük a forrás jellegét. A jelölés nem minősítés, hanem olvasási segítség: megmutatja, milyen mélységű a megállapítás mögötti információ.

Jelölés Mit jelent? Hogyan fogalmazunk?
LaboratóriumiSejt- vagy állatmodellen végzett vizsgálat„Laboratóriumi körülmények között megfigyelték…”
MegfigyelésesEmbereken végzett, beavatkozás nélküli követés„Összefüggést találtak…”
BeavatkozásosEmberi, kontrollcsoportos vizsgálat„A vizsgált csoportban eltérést mértek…”
ÁttekintésTöbb vizsgálat összegzése„Az áttekintés szerint…”
HatóságiNyilvános szabályozói közlemény„A hatóság tájékoztatása szerint…”

A módszertan számokban

5ellenőrzési pont
2szerkesztői olvasás
12hónap a forrásfelülvizsgálatig
30nap a hibabejelentés megválaszolására

Döntési mátrix: mi kerül be egy anyagba?

Nem minden információ kerül be a szövegbe. Az alábbi mátrix azt mutatja, hogyan döntünk egy-egy állításról a forrás erőssége és a megfogalmazás kockázata alapján.

Helyzet Döntés Indoklás
Egy erős, nyilvános forrás, korlátokkalBekerül, korlátok jelölésévelAz olvasó lássa, meddig érvényes a megállapítás.
Egymásnak ellentmondó forrásokBekerül, mindkét nézőpontAz eltérés maga is információ.
Csak gyártói állítás, független forrás nélkülNem kerül be hatáskéntÉrdekelt fél közlése külön ellenőrzés nélkül nem elegendő.
Személyes tapasztalat vagy hallomásNem kerül beNem ellenőrizhető, és könnyen félrevezethet.
Két szerkesztő nyomtatott szöveget olvas át piros tollal egy világos irodai asztalnál

Amit a módszertan nem tesz

  • Nem ad személyre szabott egészségügyi tanácsot.
  • Nem rangsorol termékeket és nem hirdet márkákat.
  • Nem ígér eredményt, és nem becsül hatásokat.
  • Nem helyettesíti a gyógyszerész vagy az orvos véleményét.

Kapcsolódó oldalak: a szerkesztési elveket a szerkesztőség oldalán, a forrásokat a forrásjegyzékben, az értékelés szempontjait pedig az értékelések oldalon olvashatod. Kérdés esetén hívd a +36 30 784 1259 számot, vagy írj a kapcsolat oldalon.